"𝑯𝒂 𝒐𝒄𝒖𝒓𝒓𝒊𝒅𝒐 𝒍𝒐 𝒒𝒖𝒆 𝒏𝒂𝒅𝒊𝒆 𝒆𝒔𝒑𝒆𝒓𝒂𝒃𝒂: 𝒍𝒂 𝒒𝒖𝒊𝒆𝒃𝒓𝒂 𝒅𝒆 𝒍𝒂 𝒅𝒊𝒑𝒍𝒐𝒎𝒂𝒄𝒊𝒂 𝒆𝒖𝒓𝒐𝒑𝒆𝒂"
Megtörtént, amire senki sem számított - az európai diplomácia csődje (El Mundo - Spanyolország)

"𝑻𝒓𝒐𝒕𝒛 𝒍𝒂𝒏𝒅𝒘𝒆𝒊𝒕𝒍𝒊𝒄𝒉𝒆𝒔 𝒅𝒆𝒎𝒐𝒏𝒔𝒕𝒓𝒂𝒕𝒊𝒐𝒏𝒆𝒏 𝒌𝒂𝒎 𝒆𝒔 𝒛𝒖 𝒆𝒊𝒏𝒆𝒎 𝑰𝒏𝒕𝒆𝒓𝒗𝒆𝒏𝒕𝒊𝒐𝒏 𝑨𝒏𝒈𝒓𝒊𝒇𝒇 𝒊𝒎 𝒕𝒔𝒄𝒉𝒆𝒄𝒉𝒊𝒔𝒄𝒉𝒆𝒏 𝑺𝒖𝒅𝒆𝒕𝒆𝒏𝒍𝒂𝒏𝒅."
Az országos tüntetések ellenére, intervenciós támadás történt a cseh Szudéta-vidéken. (Die Tageszeitung - Németország)

"𝑵𝒆𝒅𝒐𝒑𝒖𝒔𝒕𝒊𝒎𝒆, 𝒂𝒃𝒚 𝒔𝒆 𝒓𝒐𝒌 1938 𝒐𝒑𝒂𝒌𝒐𝒗𝒂𝒍!"
Nem hagyjuk, hogy 1938 megismétlődjön!

(Minden cseh nyomtatott - és elektronikus sajtótermék az alábbi címmel publikál)

Mint ahogyan fentebb olvasható, a 2028 május 12-én történt European Expeditionary Force - a továbbiakban: EFOR - támadás egységesen közfelháborodást váltott ki az európai lakosságból. Emellett, sorra érkeznek a konfliktustól elhatárolódó, illetve azt elítélő nyilatkozatok a világ minden pontjáról. Természetesen, a helyzet komplexitását még további mélyíti az amerikai önkéntes csapatok jelenléte is. A Bundeswehr álláspontja szerint, nyílt provokációra került sor, így az intervenciós műveletet demilitarizálási kényszerként magyarázzák. Csehország, a Varsói Szerződés idejétől fogva az egyik - lakossági szinten - legfelfegyverzettebb állama az európai közösségnek. Az EFOR drónfelvételei alapján, aktív katonai járműforgalom volt tapasztalható a májusi offenzíva megindítása előtt a Hranice - Pastviny - Studánka - Trojmezí vonalon. Hadműveleti célként a továbbiakban csak "hranicei zsáknak" nevezett övezet azonnali megszállása, a leendő déli frontvonal dél-keleti irányba történő mozgatása, illetve kiegyenesítése, valamint a határszakasz birtoklása volt megjelölve a Bundeswehr - EFOR közös műveleti parancsnokság részéről.

A WarLeaks - ekkorra már nem független - katonai portál beszámolója a nap eseményeiről a 2028 május 22-i összefoglalójában: A feladat végrehajtására a szászországba diszlokált Panzerpionierbataillon 4, Ebersbach település irányából indított offenzívát május 12. virradóra. A drón és helikopter támogatással biztosított - alapvetően gépesített gyalogsági - behatolást, a Panzerpionierbataillon 4 rohamutász alegységei, illetve az EFOR önkéntesek egészítették ki a balszárnyon. A gyors haladás érdekében az S308-as jelölésű főúton történt a járműkonvoj mozgása egészen Hranice település északi határáig. Itt - feltételezhetően - kézi páncéltörő gránátvetővel felszerelt inszurgens egységek tették mozgásképtelenné, a zászlóalj első Puma harcjárművét. A gépesített egységek azonnali tűzpárbajba kezdtek az ellenálló csoportokkal, míg egyes EFOR és BW rohamutász alegységek a közeli erdőségben törtek előre a Hranice-patak irányába.

Az első belövések a Hranice-patak déli partja felől érkeztek, a BW tűzcsoportokat földhöz szegezve erőteljes géppuska tűzzel. Mindeközben az EFOR egységek a patak településhez közeli övezetében kerültek heves ellenállásba. A célpontok azonosítása roppant nehézkes volt a magas aljnövényzet okán. Az ellenálló - azonosíthatatlan - cseh egységek hatékonysága a remek álcázóképességgel rendelkező egyenruhájuknak, és természetesen helyismeretüknek is köszönhető volt. Az EFOR, illetve BW által septében telepített vezénylési pont komolyabb tűzerő ellenében már nem tudott védelmet nyújtani. Lőtávolságon kívülre kellett szorítani az ellenséget, miközben párhuzamosan a gépesített gyalogság a légierő támogatásával felszámolja az ellenállást Hranice településen. Félő volt a német - amerikai (?) alegységek számára, hogy bekerítés áldozatává válnak. A következő rohamuk alacsony létszámú átkarolással, nem mellesleg agresszív erőlökéssel tudta csak stabilizálni az erdei frontvonalat a centrumban. Rengeteg sebesült árán volt képes a támadó fél biztosítani a vezénylési pont biztonságát. Az erdő mélyén több géppuskafészek és egyéb tüzelőállás volt található, melyeket a cseh fél már tudatosan épített ki. Tudtak a támadásról, jól reprezentálja az elsőként semlegesített Puma esete is a település határában.

A déli irányba történő előrenyomulás szerepelt a BW frissített harcparancsában. Az erdő megtisztítását követően pedig dél-keleti irányból benyomulni Hranice település területére. A település határát megközelítve erőteljes támadás és roham vette kezdetét. Itt szembesültek a BW - EFOR egységek első ízben a valós ellenfél kilétéről.
"Erősen csillogó fémet láttam a perifériámban, mire oda fordítottam a fejem és a karabélyt már lerohantak minket, bent voltak az állásunkban. Furcsa sapkákat láttam egyeseken, olyanokat mint a történelmi filmekben. Minden irányból lőttek ránk, üvöltve jöttek. Nekik semmi sem számított..."
/nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő EFOR lövész, aki túlélte a rohamot/
A patakmederben több orosz egyenruhás holttestet is azonosítottak. Itt merült fel először a kérdés, hogy vajon milyen nemzetiségű ellenféllel is állnak szemben.

Az előretörés, az egybefüggő erdőség határán akadt meg a német fél részéről. Támogató géppuskák és könnyű tüzérségi eszközök bevetésére került sor a cseh oldal részéről. Az esetek többségében repeszhatású gránátokkal operáló cseh milicisták itt fedték fel valós kilétüket. "Smert Vragam Svobody - ezt kiabálta, miközben magára robbantotta a haldokló orosz, vagy tudja a franc kicsoda az a katona a lövészgödröt. Két társamat súlyosan megsebesítette ez az öngyilkos akció. Tudtam, hogy 300-as. Ez volt a protokoll a livoniai konfliktusban is, nincs hadifogság. A tűzcsoportomban szolgáló két srác nemrég mozgosított bajorok voltak. Jól beszéltek angolul, aznap többet már nem beszélgettünk." /nyilatkozta egy "Texas" hívójelű EFOR szakaszparancsnok/

A BW és EFOR egységek, a rengeteg sérült ellenére törékeny veszteséget okoztak a hranicei erdőben a cseh milicistáknak. A nap végére a front megmerevedett, mindkét fél a könnyű tüzérségi eszközök alkalmazására kényszerült.

Hranice bevétele még napokig eltartott, a zsák nem zárult be, pusztán kissé délebbre húzódott. Ugyanez a jelenség mondható el a teljes délkeleti frontvonal egészéről. A Bundeswehr és EFOR erők néhány kilométert tudtak mindösszesen előrenyomulni. A hadműveleti célként megjelölt Chen - Sokolov - Karlovy Vary vonalat nem sikerült elérni.